lexéma

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]
 lexéma on Hungarian Wikipedia

Etymology

[edit]

From German Lexem, from Ancient Greek λέξις (léxis, word).[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈlɛkseːmɒ]
  • Hyphenation: le‧xé‧ma
  • Rhymes: -mɒ

Noun

[edit]

lexéma (plural lexémák)

  1. (linguistics) lexeme (unit of vocabulary, the different forms of the same lemma)

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative lexéma lexémák
accusative lexémát lexémákat
dative lexémának lexémáknak
instrumental lexémával lexémákkal
causal-final lexémáért lexémákért
translative lexémává lexémákká
terminative lexémáig lexémákig
essive-formal lexémaként lexémákként
essive-modal
inessive lexémában lexémákban
superessive lexémán lexémákon
adessive lexémánál lexémáknál
illative lexémába lexémákba
sublative lexémára lexémákra
allative lexémához lexémákhoz
elative lexémából lexémákból
delative lexémáról lexémákról
ablative lexémától lexémáktól
non-attributive
possessive - singular
lexémáé lexémáké
non-attributive
possessive - plural
lexémáéi lexémákéi
Possessive forms of lexéma
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. lexémám lexémáim
2nd person sing. lexémád lexémáid
3rd person sing. lexémája lexémái
1st person plural lexémánk lexémáink
2nd person plural lexémátok lexémáitok
3rd person plural lexémájuk lexémáik

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN