fokhagyma

Hungarian

Etymology

First attested in c. 1395. From the noun fog +‎ hagyma (“onion”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfokhɒɟmɒ]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: fok‧hagy‧ma
• Rhymes: -mɒ

Noun

fokhagyma (plural fokhagymák)

1. garlic (Allium sativum)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	fokhagyma	fokhagymák
accusative	fokhagymát	fokhagymákat
dative	fokhagymának	fokhagymáknak
instrumental	fokhagymával	fokhagymákkal
causal-final	fokhagymáért	fokhagymákért
translative	fokhagymává	fokhagymákká
terminative	fokhagymáig	fokhagymákig
essive-formal	fokhagymaként	fokhagymákként
essive-modal	—	—
inessive	fokhagymában	fokhagymákban
superessive	fokhagymán	fokhagymákon
adessive	fokhagymánál	fokhagymáknál
illative	fokhagymába	fokhagymákba
sublative	fokhagymára	fokhagymákra
allative	fokhagymához	fokhagymákhoz
elative	fokhagymából	fokhagymákból
delative	fokhagymáról	fokhagymákról
ablative	fokhagymától	fokhagymáktól
non-attributive possessive - singular	fokhagymáé	fokhagymáké
non-attributive possessive - plural	fokhagymáéi	fokhagymákéi

Possessive forms of fokhagyma
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fokhagymám	fokhagymáim
2nd person sing.	fokhagymád	fokhagymáid
3rd person sing.	fokhagymája	fokhagymái
1st person plural	fokhagymánk	fokhagymáink
2nd person plural	fokhagymátok	fokhagymáitok
3rd person plural	fokhagymájuk	fokhagymáik

Derived terms

• fokhagymás

 

Compound words

• fokhagymacikk
• fokhagymagerezd
• fokhagymakoszorú
• fokhagymamártás
• fokhagymanyomó
• fokhagymaszag
• fokhagymaszár
• fokhagymatermelés
• fokhagymatermés

 

Further reading

• fokhagyma in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN