határú

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

határ (boundary) +‎ (adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhɒtaːruː]
  • Hyphenation: ha‧tá‧rú
  • Rhymes: -ruː

Adjective

[edit]

határú (not comparable)

  1. Of, with, or relating to (…………) boundary or boundaries.
    manipulált határú választókerületa voting district with skewed/manipulated boundaries; a gerrymander

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative határú határúak
accusative határút határúakat
dative határúnak határúaknak
instrumental határúval határúakkal
causal-final határúért határúakért
translative határúvá határúakká
terminative határúig határúakig
essive-formal határúként határúakként
essive-modal
inessive határúban határúakban
superessive határún határúakon
adessive határúnál határúaknál
illative határúba határúakba
sublative határúra határúakra
allative határúhoz határúakhoz
elative határúból határúakból
delative határúról határúakról
ablative határútól határúaktól
non-attributive
possessive - singular
határúé határúaké
non-attributive
possessive - plural
határúéi határúakéi