jóhiszemű

Hungarian

Etymology

From jó (“good”) +‎ hiszemű, with the suffix -ű added to the rare lexicalized noun form hiszem of the verb hisz (“to believe”), compare abban a hiszemben, hogy… (“in the belief that…”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈjoːɦisɛmyː]
• Hyphenation: jó‧hi‧sze‧mű
• Rhymes: -myː

Adjective

jóhiszemű (comparative jóhiszeműbb or jobb hiszemű, superlative legjóhiszeműbb or legjobb hiszemű)

1. sincere, honest, genuine, bona fide (assuming good intentions or a good outcome)

   Synonyms: naiv, gyanútlan

2. well-intentioned, well-meaning

   Synonyms: jóindulatú, jóakaratú, jó szándékú

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	jóhiszemű	jóhiszeműek
accusative	jóhiszeműt	jóhiszeműeket
dative	jóhiszeműnek	jóhiszeműeknek
instrumental	jóhiszeművel	jóhiszeműekkel
causal-final	jóhiszeműért	jóhiszeműekért
translative	jóhiszeművé	jóhiszeműekké
terminative	jóhiszeműig	jóhiszeműekig
essive-formal	jóhiszeműként	jóhiszeműekként
essive-modal	—	—
inessive	jóhiszeműben	jóhiszeműekben
superessive	jóhiszeműn	jóhiszeműeken
adessive	jóhiszeműnél	jóhiszeműeknél
illative	jóhiszeműbe	jóhiszeműekbe
sublative	jóhiszeműre	jóhiszeműekre
allative	jóhiszeműhöz	jóhiszeműekhez
elative	jóhiszeműből	jóhiszeműekből
delative	jóhiszeműről	jóhiszeműekről
ablative	jóhiszeműtől	jóhiszeműektől
non-attributive possessive - singular	jóhiszeműé	jóhiszeműeké
non-attributive possessive - plural	jóhiszeműéi	jóhiszeműekéi

Derived terms

• jóhiszeműen
• jóhiszeműség

 

Further reading

• jóhiszemű in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN