kiment

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkimɛnt]
• Hyphenation: ki‧ment
• Rhymes: -ɛnt

Etymology 1

ki- +‎ ment

Verb

kiment

1. (transitive) to rescue, save, extricate, liberate, salvage
   • 2019, Gábor Vida, Ahol az ő lelke, 2nd edition, Budapest: Magvető, →ISBN, page 18:

     1914. március 10-én indul Fiuméból a Carpathia nevű gőzös, amely a világ leghíresebb gőzhajója, mióta kimentette a Titanic túlélőit a fagyos Atlanti-óceánból. Drágább is a jegy, mint a többi hajóra, de Werner Sándor a pénzt most az egyszer nem sajnálja.

     (please add an English translation of this quotation)

2. (transitive) to excuse, exculpate

Conjugation

conjugation of kiment

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kimentek	kimentesz	kiment	kimentünk	kimentetek	kimentenek
		Def.	kimentem	kimented	kimenti	kimentjük	kimentitek	kimentik
		2nd-p. o.	kimentelek	―
	Past	Indef.	kimentettem	kimentettél	kimentett	kimentettünk	kimentettetek	kimentettek
		Def.	kimentettem	kimentetted	kimentette	kimentettük	kimentettétek	kimentették
		2nd-p. o.	kimentettelek	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. ki fog menteni.
	Archaic Preterit	Indef.	kimenték	kimentél	kimente	kimenténk	kimentétek	kimentének
		Def.	kimentém	kimentéd	kimenté	kimenténk	kimentétek	kimenték
		2nd-p. o.	kimentélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kiment vala, kimentett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kimentendek	kimentendesz	kimentend	kimentendünk	kimentendetek	kimentendenek
		Def.	kimentendem	kimentended	kimentendi	kimentendjük	kimentenditek	kimentendik
		2nd-p. o.	kimentendelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kimentenék	kimentenél	kimentene	kimentenénk	kimentenétek	kimentenének
		Def.	kimenteném	kimentenéd	kimentené	kimentenénk (or kimentenők)	kimentenétek	kimentenék
		2nd-p. o.	kimentenélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kimentett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kimentsek	kiments or kimentsél	kimentsen	kimentsünk	kimentsetek	kimentsenek
		Def.	kimentsem	kimentsd or kimentsed	kimentse	kimentsük	kimentsétek	kimentsék
		2nd-p. o.	kimentselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kimentett légyen
Infinitive	kimenteni		kimentenem	kimentened	kimentenie	kimentenünk	kimentenetek	kimenteniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	kimentés		kimentő	kimentett	kimentendő	kimentve (kimentvén)		kimentet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem ment ki or ki is ment.

potential conjugation of kiment

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kimenthetek	kimenthetsz	kimenthet	kimenthetünk	kimenthettek	kimenthetnek
		Def.	kimenthetem	kimentheted	kimentheti	kimenthetjük	kimenthetitek	kimenthetik
		2nd-p. o.	kimenthetlek	―
	Past	Indef.	kimenthettem	kimenthettél	kimenthetett	kimenthettünk	kimenthettetek	kimenthettek
		Def.	kimenthettem	kimenthetted	kimenthette	kimenthettük	kimenthettétek	kimenthették
		2nd-p. o.	kimenthettelek	―
	Archaic Preterit	Indef.	kimentheték	kimenthetél	kimenthete	kimentheténk	kimenthetétek	kimenthetének
		Def.	kimenthetém	kimenthetéd	kimentheté	kimentheténk	kimenthetétek	kimentheték
		2nd-p. o.	kimenthetélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kimenthet vala, kimenthetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kimenthetendek or kimentandhatok	kimenthetendesz or kimentandhatsz	kimenthetend or kimentandhat	kimenthetendünk or kimentandhatunk	kimenthetendetek or kimentandhattok	kimenthetendenek or kimentandhatnak
		Def.	kimenthetendem or kimentandhatom	kimenthetended or kimentandhatod	kimenthetendi or kimentandhatja	kimenthetendjük or kimentandhatjuk	kimenthetenditek or kimentandhatjátok	kimenthetendik or kimentandhatják
		2nd-p. o.	kimenthetendelek or kimentandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kimenthetnék	kimenthetnél	kimenthetne	kimenthetnénk	kimenthetnétek	kimenthetnének
		Def.	kimenthetném	kimenthetnéd	kimenthetné	kimenthetnénk (or kimenthetnők)	kimenthetnétek	kimenthetnék
		2nd-p. o.	kimenthetnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kimenthetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kimenthessek	kimenthess or kimenthessél	kimenthessen	kimenthessünk	kimenthessetek	kimenthessenek
		Def.	kimenthessem	kimenthesd or kimenthessed	kimenthesse	kimenthessük	kimenthessétek	kimenthessék
		2nd-p. o.	kimenthesselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kimenthetett légyen
Inf.	(kimenthetni)		(kimenthetnem)	(kimenthetned)	(kimenthetnie)	(kimenthetnünk)	(kimenthetnetek)	(kimenthetniük)
Positive adjective			kimenthető	Neg. adj.	kimenthetetlen	Adv. part.	(kimenthetve / kimenthetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem menthet ki or ki is menthet.

Derived terms

• kimentés
• kimenthetetlen
• kimenthető

 

Etymology 2

From the verb kimegy +‎ -t.

Verb

kiment

1. third-person singular indicative past indefinite of kimegy

Participle

kiment

1. past participle of kimegy

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	kiment	kimentek
accusative	kimentet	kimenteket
dative	kimentnek	kimenteknek
instrumental	kimenttel	kimentekkel
causal-final	kimentért	kimentekért
translative	kimentté	kimentekké
terminative	kimentig	kimentekig
essive-formal	kimentként	kimentekként
essive-modal	—	—
inessive	kimentben	kimentekben
superessive	kimenten	kimenteken
adessive	kimentnél	kimenteknél
illative	kimentbe	kimentekbe
sublative	kimentre	kimentekre
allative	kimenthez	kimentekhez
elative	kimentből	kimentekből
delative	kimentről	kimentekről
ablative	kimenttől	kimentektől
non-attributive possessive - singular	kimenté	kimenteké
non-attributive possessive - plural	kimentéi	kimentekéi

Further reading

• (to rescue): kiment in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN