megállapítás

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

megállapít +‎ -ás

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈmɛɡaːlːɒpiːtaːʃ]
  • Hyphenation: meg‧ál‧la‧pí‧tás

Noun

[edit]

megállapítás (plural megállapítások)

  1. verbal noun of megállapít: statement, determination, establishment, finding

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative megállapítás megállapítások
accusative megállapítást megállapításokat
dative megállapításnak megállapításoknak
instrumental megállapítással megállapításokkal
causal-final megállapításért megállapításokért
translative megállapítássá megállapításokká
terminative megállapításig megállapításokig
essive-formal megállapításként megállapításokként
essive-modal
inessive megállapításban megállapításokban
superessive megállapításon megállapításokon
adessive megállapításnál megállapításoknál
illative megállapításba megállapításokba
sublative megállapításra megállapításokra
allative megállapításhoz megállapításokhoz
elative megállapításból megállapításokból
delative megállapításról megállapításokról
ablative megállapítástól megállapításoktól
non-attributive
possessive - singular
megállapításé megállapításoké
non-attributive
possessive - plural
megállapításéi megállapításokéi
Possessive forms of megállapítás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. megállapításom megállapításaim
2nd person sing. megállapításod megállapításaid
3rd person sing. megállapítása megállapításai
1st person plural megállapításunk megállapításaink
2nd person plural megállapításotok megállapításaitok
3rd person plural megállapításuk megállapításaik

Further reading

[edit]