nagypéntek

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]
Hungarian Wikipedia has an article on:
Wikipedia hu

Etymology

[edit]

nagy (big, great) +‎ péntek (Friday)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈnɒcpeːntɛk]
  • Hyphenation: nagy‧pén‧tek

Noun

[edit]

nagypéntek (plural nagypéntekek)

  1. Good Friday

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nagypéntek nagypéntekek
accusative nagypénteket nagypéntekeket
dative nagypénteknek nagypéntekeknek
instrumental nagypéntekkel nagypéntekekkel
causal-final nagypéntekért nagypéntekekért
translative nagypéntekké nagypéntekekké
terminative nagypéntekig nagypéntekekig
essive-formal nagypéntekként nagypéntekekként
essive-modal
inessive nagypéntekben nagypéntekekben
superessive nagypénteken nagypéntekeken
adessive nagypénteknél nagypéntekeknél
illative nagypéntekbe nagypéntekekbe
sublative nagypéntekre nagypéntekekre
allative nagypéntekhez nagypéntekekhez
elative nagypéntekből nagypéntekekből
delative nagypéntekről nagypéntekekről
ablative nagypéntektől nagypéntekektől
non-attributive
possessive - singular
nagypénteké nagypéntekeké
non-attributive
possessive - plural
nagypéntekéi nagypéntekekéi
Possessive forms of nagypéntek
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. nagypéntekem nagypéntekeim
2nd person sing. nagypénteked nagypéntekeid
3rd person sing. nagypénteke nagypéntekei
1st person plural nagypéntekünk nagypéntekeink
2nd person plural nagypénteketek nagypéntekeitek
3rd person plural nagypéntekük nagypéntekeik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]