szagtalan

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

szag (odor, scent) +‎ -talan (-less)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈsɒktɒlɒn]
  • Hyphenation: szag‧ta‧lan

Adjective

[edit]

szagtalan (not generally comparable, comparative szagtalanabb, superlative legszagtalanabb)

  1. odorless, scentless
    A propán színtelen és szagtalan gáz.Propane is a colorless and odorless gas.

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative szagtalan szagtalanok
accusative szagtalant szagtalanokat
dative szagtalannak szagtalanoknak
instrumental szagtalannal szagtalanokkal
causal-final szagtalanért szagtalanokért
translative szagtalanná szagtalanokká
terminative szagtalanig szagtalanokig
essive-formal szagtalanként szagtalanokként
essive-modal szagtalanul
inessive szagtalanban szagtalanokban
superessive szagtalanon szagtalanokon
adessive szagtalannál szagtalanoknál
illative szagtalanba szagtalanokba
sublative szagtalanra szagtalanokra
allative szagtalanhoz szagtalanokhoz
elative szagtalanból szagtalanokból
delative szagtalanról szagtalanokról
ablative szagtalantól szagtalanoktól
non-attributive
possessive - singular
szagtalané szagtalanoké
non-attributive
possessive - plural
szagtalanéi szagtalanokéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]