vézna
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Of unknown origin.[1]
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
vézna (comparative véznább, superlative legvéznább)
Declension[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | vézna | véznák |
accusative | véznát | véznákat |
dative | véznának | véznáknak |
instrumental | véznával | véznákkal |
causal-final | véznáért | véznákért |
translative | véznává | véznákká |
terminative | véznáig | véznákig |
essive-formal | véznaként | véznákként |
essive-modal | — | — |
inessive | véznában | véznákban |
superessive | véznán | véznákon |
adessive | véznánál | véznáknál |
illative | véznába | véznákba |
sublative | véznára | véznákra |
allative | véznához | véznákhoz |
elative | véznából | véznákból |
delative | véznáról | véznákról |
ablative | véznától | véznáktól |
non-attributive possessive - singular |
véznáé | véznáké |
non-attributive possessive - plural |
véznáéi | véznákéi |
Derived terms[edit]
References[edit]
- ^ vézna in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)
Further reading[edit]
- vézna in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN