visszavágó

Hungarian

Etymology

visszavág +‎ -ó

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvisːɒvaːɡoː]
• Hyphenation: visz‧sza‧vá‧gó
• Rhymes: -ɡoː

Participle

visszavágó

1. present participle of visszavág

Noun

visszavágó (plural visszavágók)

1. rematch

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	visszavágó	visszavágók
accusative	visszavágót	visszavágókat
dative	visszavágónak	visszavágóknak
instrumental	visszavágóval	visszavágókkal
causal-final	visszavágóért	visszavágókért
translative	visszavágóvá	visszavágókká
terminative	visszavágóig	visszavágókig
essive-formal	visszavágóként	visszavágókként
essive-modal	—	—
inessive	visszavágóban	visszavágókban
superessive	visszavágón	visszavágókon
adessive	visszavágónál	visszavágóknál
illative	visszavágóba	visszavágókba
sublative	visszavágóra	visszavágókra
allative	visszavágóhoz	visszavágókhoz
elative	visszavágóból	visszavágókból
delative	visszavágóról	visszavágókról
ablative	visszavágótól	visszavágóktól
non-attributive possessive - singular	visszavágóé	visszavágóké
non-attributive possessive - plural	visszavágóéi	visszavágókéi

Possessive forms of visszavágó
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	visszavágóm	visszavágóim
2nd person sing.	visszavágód	visszavágóid
3rd person sing.	visszavágója	visszavágói
1st person plural	visszavágónk	visszavágóink
2nd person plural	visszavágótok	visszavágóitok
3rd person plural	visszavágójuk	visszavágóik

Further reading

• visszavágó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN