állítmányi

Hungarian

Etymology

állítmány (“predicate”) +‎ -i (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈaːlːiːtmaːɲi]
• Hyphenation: ál‧lít‧má‧nyi
• Rhymes: -ɲi

Adjective

állítmányi (not comparable)

1. predicative (of or related to the predicate)

   Coordinate terms: alanyi, tárgyi, határozói, jelzői

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	állítmányi	állítmányiak
accusative	állítmányit	állítmányiakat
dative	állítmányinak	állítmányiaknak
instrumental	állítmányival	állítmányiakkal
causal-final	állítmányiért	állítmányiakért
translative	állítmányivá	állítmányiakká
terminative	állítmányiig	állítmányiakig
essive-formal	állítmányiként	állítmányiakként
essive-modal	—	—
inessive	állítmányiban	állítmányiakban
superessive	állítmányin	állítmányiakon
adessive	állítmányinál	állítmányiaknál
illative	állítmányiba	állítmányiakba
sublative	állítmányira	állítmányiakra
allative	állítmányihoz	állítmányiakhoz
elative	állítmányiból	állítmányiakból
delative	állítmányiról	állítmányiakról
ablative	állítmányitól	állítmányiaktól
non-attributive possessive - singular	állítmányié	állítmányiaké
non-attributive possessive - plural	állítmányiéi	állítmányiakéi

Further reading

• állítmányi in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• állítmányi in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)