üzemképes

Hungarian

Etymology

üzem (“functioning, operation”) +‎ képes (“-able”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈyzɛmkeːpɛʃ]

Adjective

üzemképes (comparative üzemképesebb, superlative legüzemképesebb)

1. serviceable, operational (in condition for use)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	üzemképes	üzemképesek
accusative	üzemképeset	üzemképeseket
dative	üzemképesnek	üzemképeseknek
instrumental	üzemképessel	üzemképesekkel
causal-final	üzemképesért	üzemképesekért
translative	üzemképessé	üzemképesekké
terminative	üzemképesig	üzemképesekig
essive-formal	üzemképesként	üzemképesekként
essive-modal	—	—
inessive	üzemképesben	üzemképesekben
superessive	üzemképesen	üzemképeseken
adessive	üzemképesnél	üzemképeseknél
illative	üzemképesbe	üzemképesekbe
sublative	üzemképesre	üzemképesekre
allative	üzemképeshez	üzemképesekhez
elative	üzemképesből	üzemképesekből
delative	üzemképesről	üzemképesekről
ablative	üzemképestől	üzemképesektől
non-attributive possessive - singular	üzemképesé	üzemképeseké
non-attributive possessive - plural	üzemképeséi	üzemképesekéi

Synonyms

• működőképes

Further reading

• üzemképes in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN