Kis
Jump to navigation
Jump to search
See also: Appendix:Variations of "kis"
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
From kis (“small, little”).
Pronunciation[edit]
Proper noun[edit]
Kis
- a surname
- 1909 September 16, Zsigmond Móricz, “Tragédia”, in Nyugat[1], volume 2, number 18:
- Kis János megette az almásételt, amit szeplős, málészájú fia, aki ijesztően hasonlított hozzá, kihozott utána. Azután körülnézett, de lusta volt keresztig menni s ott helyben dőlt el a tarlón.
- (please add an English translation of this quotation)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | Kis | Kisek |
| accusative | Kist | Kiseket |
| dative | Kisnek | Kiseknek |
| instrumental | Kissel | Kisekkel |
| causal-final | Kisért | Kisekért |
| translative | Kissé | Kisekké |
| terminative | Kisig | Kisekig |
| essive-formal | Kisként | Kisekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | Kisben | Kisekben |
| superessive | Kisen | Kiseken |
| adessive | Kisnél | Kiseknél |
| illative | Kisbe | Kisekbe |
| sublative | Kisre | Kisekre |
| allative | Kishez | Kisekhez |
| elative | Kisből | Kisekből |
| delative | Kisről | Kisekről |
| ablative | Kistől | Kisektől |
| non-attributive possessive - singular |
Kisé | Kiseké |
| non-attributive possessive - plural |
Kiséi | Kisekéi |
| Possessive forms of Kis | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | Kisem | Kiseim |
| 2nd person sing. | Kised | Kiseid |
| 3rd person sing. | Kise | Kisei |
| 1st person plural | Kisünk | Kiseink |
| 2nd person plural | Kisetek | Kiseitek |
| 3rd person plural | Kisük | Kiseik |