autofókusz

Hungarian

Etymology

From auto- (“auto-”) +‎ fókusz (“focus”), calque of English autofocus.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɒutofoːkus]
• Hyphenation: au‧to‧fó‧kusz

Noun

autofókusz (plural autofókuszok)

1. (photography) autofocus (a feature of cameras that allows a correct focus to be obtained automatically)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	autofókusz	autofókuszok
accusative	autofókuszt	autofókuszokat
dative	autofókusznak	autofókuszoknak
instrumental	autofókusszal	autofókuszokkal
causal-final	autofókuszért	autofókuszokért
translative	autofókusszá	autofókuszokká
terminative	autofókuszig	autofókuszokig
essive-formal	autofókuszként	autofókuszokként
essive-modal	—	—
inessive	autofókuszban	autofókuszokban
superessive	autofókuszon	autofókuszokon
adessive	autofókusznál	autofókuszoknál
illative	autofókuszba	autofókuszokba
sublative	autofókuszra	autofókuszokra
allative	autofókuszhoz	autofókuszokhoz
elative	autofókuszból	autofókuszokból
delative	autofókuszról	autofókuszokról
ablative	autofókusztól	autofókuszoktól
non-attributive possessive - singular	autofókuszé	autofókuszoké
non-attributive possessive - plural	autofókuszéi	autofókuszokéi

Possessive forms of autofókusz
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	autofókuszom	autofókuszaim
2nd person sing.	autofókuszod	autofókuszaid
3rd person sing.	autofókusza	autofókuszai
1st person plural	autofókuszunk	autofókuszaink
2nd person plural	autofókuszotok	autofókuszaitok
3rd person plural	autofókuszuk	autofókuszaik