borpince

Hungarian

Etymology

bor (“wine”) +‎ pince (“cellar”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈborpint͡sɛ]
• Hyphenation: bor‧pin‧ce
• Rhymes: -t͡sɛ

Noun

borpince (plural borpincék)

1. wine cellar (an underground place for storing wine at a constant temperature)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	borpince	borpincék
accusative	borpincét	borpincéket
dative	borpincének	borpincéknek
instrumental	borpincével	borpincékkel
causal-final	borpincéért	borpincékért
translative	borpincévé	borpincékké
terminative	borpincéig	borpincékig
essive-formal	borpinceként	borpincékként
essive-modal	—	—
inessive	borpincében	borpincékben
superessive	borpincén	borpincéken
adessive	borpincénél	borpincéknél
illative	borpincébe	borpincékbe
sublative	borpincére	borpincékre
allative	borpincéhez	borpincékhez
elative	borpincéből	borpincékből
delative	borpincéről	borpincékről
ablative	borpincétől	borpincéktől
non-attributive possessive - singular	borpincéé	borpincéké
non-attributive possessive - plural	borpincééi	borpincékéi

Possessive forms of borpince
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	borpincém	borpincéim
2nd person sing.	borpincéd	borpincéid
3rd person sing.	borpincéje	borpincéi
1st person plural	borpincénk	borpincéink
2nd person plural	borpincétek	borpincéitek
3rd person plural	borpincéjük	borpincéik

Further reading

• borpince in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• borpince in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)