csillámpala

Hungarian

Etymology

csillám (“mica/glitter”) +‎ pala (“slate”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈt͡ʃilːaːmpɒlɒ]
• Hyphenation: csil‧lám‧pa‧la
• Rhymes: -lɒ

Noun

csillámpala (plural csillámpalák)

1. schist, mica-schist

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	csillámpala	csillámpalák
accusative	csillámpalát	csillámpalákat
dative	csillámpalának	csillámpaláknak
instrumental	csillámpalával	csillámpalákkal
causal-final	csillámpaláért	csillámpalákért
translative	csillámpalává	csillámpalákká
terminative	csillámpaláig	csillámpalákig
essive-formal	csillámpalaként	csillámpalákként
essive-modal	—	—
inessive	csillámpalában	csillámpalákban
superessive	csillámpalán	csillámpalákon
adessive	csillámpalánál	csillámpaláknál
illative	csillámpalába	csillámpalákba
sublative	csillámpalára	csillámpalákra
allative	csillámpalához	csillámpalákhoz
elative	csillámpalából	csillámpalákból
delative	csillámpaláról	csillámpalákról
ablative	csillámpalától	csillámpaláktól
non-attributive possessive - singular	csillámpaláé	csillámpaláké
non-attributive possessive - plural	csillámpaláéi	csillámpalákéi

Possessive forms of csillámpala
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	csillámpalám	csillámpaláim
2nd person sing.	csillámpalád	csillámpaláid
3rd person sing.	csillámpalája	csillámpalái
1st person plural	csillámpalánk	csillámpaláink
2nd person plural	csillámpalátok	csillámpaláitok
3rd person plural	csillámpalájuk	csillámpaláik

Further reading

• csillámpala in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• csillámpala in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)