elmulasztás

Hungarian[edit]

elmulasztás (countable and uncountable, plural elmulasztások)

verbal noun of elmulaszt:
1. negligence, failure to do something, omission (the act of neglecting to perform an action one has an obligation to do)
2. missing (an opportunity)
3. stopping (pain or disease)
4. default (of payment or summons/subpoena)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	elmulasztás	elmulasztások
accusative	elmulasztást	elmulasztásokat
dative	elmulasztásnak	elmulasztásoknak
instrumental	elmulasztással	elmulasztásokkal
causal-final	elmulasztásért	elmulasztásokért
translative	elmulasztássá	elmulasztásokká
terminative	elmulasztásig	elmulasztásokig
essive-formal	elmulasztásként	elmulasztásokként
essive-modal	—	—
inessive	elmulasztásban	elmulasztásokban
superessive	elmulasztáson	elmulasztásokon
adessive	elmulasztásnál	elmulasztásoknál
illative	elmulasztásba	elmulasztásokba
sublative	elmulasztásra	elmulasztásokra
allative	elmulasztáshoz	elmulasztásokhoz
elative	elmulasztásból	elmulasztásokból
delative	elmulasztásról	elmulasztásokról
ablative	elmulasztástól	elmulasztásoktól
non-attributive possessive - singular	elmulasztásé	elmulasztásoké
non-attributive possessive - plural	elmulasztáséi	elmulasztásokéi

Possessive forms of elmulasztás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	elmulasztásom	elmulasztásaim
2nd person sing.	elmulasztásod	elmulasztásaid
3rd person sing.	elmulasztása	elmulasztásai
1st person plural	elmulasztásunk	elmulasztásaink
2nd person plural	elmulasztásotok	elmulasztásaitok
3rd person plural	elmulasztásuk	elmulasztásaik