főherceg

Hungarian

Etymology

fő +‎ herceg

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈføːɦɛrt͡sɛɡ]
• Hyphenation: fő‧her‧ceg

Noun

főherceg (plural főhercegek)

1. archduke

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	főherceg	főhercegek
accusative	főherceget	főhercegeket
dative	főhercegnek	főhercegeknek
instrumental	főherceggel	főhercegekkel
causal-final	főhercegért	főhercegekért
translative	főherceggé	főhercegekké
terminative	főhercegig	főhercegekig
essive-formal	főhercegként	főhercegekként
essive-modal	—	—
inessive	főhercegben	főhercegekben
superessive	főhercegen	főhercegeken
adessive	főhercegnél	főhercegeknél
illative	főhercegbe	főhercegekbe
sublative	főhercegre	főhercegekre
allative	főherceghez	főhercegekhez
elative	főhercegből	főhercegekből
delative	főhercegről	főhercegekről
ablative	főhercegtől	főhercegektől
non-attributive possessive - singular	főhercegé	főhercegeké
non-attributive possessive - plural	főhercegéi	főhercegekéi

Possessive forms of főherceg
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	főhercegem	főhercegeim
2nd person sing.	főherceged	főhercegeid
3rd person sing.	főhercege	főhercegei
1st person plural	főhercegünk	főhercegeink
2nd person plural	főhercegetek	főhercegeitek
3rd person plural	főhercegük	főhercegeik