feltétel

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

fel- +‎ tétel, calque of Latin propositio, propositium.[1][2]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈfɛlteːtɛl]
  • (file)
  • Hyphenation: fel‧té‧tel

Noun[edit]

feltétel (plural feltételek)

  1. condition, term, stipulation, caveat, proviso, provision
    Synonyms: előfeltétel, kikötés, megszorítás, korlátozás, kondíció, fenntartás

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative feltétel feltételek
accusative feltételt feltételeket
dative feltételnek feltételeknek
instrumental feltétellel feltételekkel
causal-final feltételért feltételekért
translative feltétellé feltételekké
terminative feltételig feltételekig
essive-formal feltételként feltételekként
essive-modal feltételül
inessive feltételben feltételekben
superessive feltételen feltételeken
adessive feltételnél feltételeknél
illative feltételbe feltételekbe
sublative feltételre feltételekre
allative feltételhez feltételekhez
elative feltételből feltételekből
delative feltételről feltételekről
ablative feltételtől feltételektől
non-attributive
possessive - singular
feltételé feltételeké
non-attributive
possessive - plural
feltételéi feltételekéi
Possessive forms of feltétel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. feltételem feltételeim
2nd person sing. feltételed feltételeid
3rd person sing. feltétele feltételei
1st person plural feltételünk feltételeink
2nd person plural feltételetek feltételeitek
3rd person plural feltételük feltételeik

Derived terms[edit]

Compound words

References[edit]

  1. ^ feltétel in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
  2. ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN

Further reading[edit]