fenomén

See also: fenomen and fenomèn

Czech

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛnomɛːn]

Noun

fenomén m inan

1. phenomenon

   Synonym: jev

Declension

Declension of fenomén (hard masculine inanimate)

	singular	plural
nominative	fenomén	fenomény
genitive	fenoménu	fenoménů
dative	fenoménu	fenoménům
accusative	fenomén	fenomény
vocative	fenoméne	fenomény
locative	fenoménu	fenoménech
instrumental	fenoménem	fenomény

Related terms

• fenomenálně
• fenomenální
• fenomenolog m
• fenomenologie f

 

Hungarian

Etymology

Borrowed from German Phänomen (“phenomenon”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛnomeːn]
• Hyphenation: fe‧no‧mén
• Rhymes: -eːn

Noun

fenomén (plural fenomének or fenoménok)

1. phenomenon (wonderful or very remarkable person or thing)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	fenomén	fenomének
accusative	fenomént	fenoméneket
dative	fenoménnek	fenoméneknek
instrumental	fenoménnel	fenoménekkel
causal-final	fenoménért	fenoménekért
translative	fenoménné	fenoménekké
terminative	fenoménig	fenoménekig
essive-formal	fenoménként	fenoménekként
essive-modal	—	—
inessive	fenoménben	fenoménekben
superessive	fenoménen	fenoméneken
adessive	fenoménnél	fenoméneknél
illative	fenoménbe	fenoménekbe
sublative	fenoménre	fenoménekre
allative	fenoménhez	fenoménekhez
elative	fenoménből	fenoménekből
delative	fenoménről	fenoménekről
ablative	fenoméntől	fenoménektől
non-attributive possessive - singular	fenoméné	fenoméneké
non-attributive possessive - plural	fenoménéi	fenoménekéi

Possessive forms of fenomén
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fenoménem	fenoménjeim
2nd person sing.	fenoméned	fenoménjeid
3rd person sing.	fenoménje	fenoménjei
1st person plural	fenoménünk	fenoménjeink
2nd person plural	fenoménetek	fenoménjeitek
3rd person plural	fenoménjük	fenoménjeik

or

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	fenomén	fenoménok
accusative	fenomént	fenoménokat
dative	fenoménnak	fenoménoknak
instrumental	fenoménnal	fenoménokkal
causal-final	fenoménért	fenoménokért
translative	fenoménná	fenoménokká
terminative	fenoménig	fenoménokig
essive-formal	fenoménként	fenoménokként
essive-modal	—	—
inessive	fenoménban	fenoménokban
superessive	fenoménon	fenoménokon
adessive	fenoménnál	fenoménoknál
illative	fenoménba	fenoménokba
sublative	fenoménra	fenoménokra
allative	fenoménhoz	fenoménokhoz
elative	fenoménból	fenoménokból
delative	fenoménról	fenoménokról
ablative	fenoméntól	fenoménoktól
non-attributive possessive - singular	fenoméné	fenoménoké
non-attributive possessive - plural	fenoménéi	fenoménokéi

Possessive forms of fenomén
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fenoménom	fenoménjaim
2nd person sing.	fenoménod	fenoménjaid
3rd person sing.	fenoménja	fenoménjai
1st person plural	fenoménunk	fenoménjaink
2nd person plural	fenoménotok	fenoménjaitok
3rd person plural	fenoménjuk	fenoménjaik

Related terms

• fenomenalizmus
• fenomenális
• fenomenológia

 

Further reading

• fenomén in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN