gyömbér

Hungarian

Etymology

From Late Latin gingiber, from Latin zingiberī, from Ancient Greek ζιγγίβερις (zingíberis), from Sauraseni Prakrit 𑀲𑀺𑀁𑀕𑀺𑀯𑁂𑀭 (siṃgivera), 𑀲𑀺𑀁𑀕𑀯𑁂𑀭 (siṃgavera), from Sanskrit शृङ्गवेर (śṛṅgavera), from Dravidian roots, compare Tamil இஞ்சி (iñci, “ginger”) + வேர் (vēr, “root”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈɟømbeːr]
• Hyphenation: gyöm‧bér

Noun

gyömbér (plural gyömbérek)

1. ginger (Zingiber officinale)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	gyömbér	gyömbérek
accusative	gyömbért	gyömbéreket
dative	gyömbérnek	gyömbéreknek
instrumental	gyömbérrel	gyömbérekkel
causal-final	gyömbérért	gyömbérekért
translative	gyömbérré	gyömbérekké
terminative	gyömbérig	gyömbérekig
essive-formal	gyömbérként	gyömbérekként
essive-modal	—	—
inessive	gyömbérben	gyömbérekben
superessive	gyömbéren	gyömbéreken
adessive	gyömbérnél	gyömbéreknél
illative	gyömbérbe	gyömbérekbe
sublative	gyömbérre	gyömbérekre
allative	gyömbérhez	gyömbérekhez
elative	gyömbérből	gyömbérekből
delative	gyömbérről	gyömbérekről
ablative	gyömbértől	gyömbérektől
non-attributive possessive - singular	gyömbéré	gyömbéreké
non-attributive possessive - plural	gyömbéréi	gyömbérekéi

Possessive forms of gyömbér
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	gyömbérem	gyömbéreim
2nd person sing.	gyömbéred	gyömbéreid
3rd person sing.	gyömbére	gyömbérei
1st person plural	gyömbérünk	gyömbéreink
2nd person plural	gyömbéretek	gyömbéreitek
3rd person plural	gyömbérük	gyömbéreik

Derived terms

Compound words

• gyömbérsör

 

Descendants

• → Macedonian: ѓумбир (ǵumbir)
• → Romanian: ghimber, ghimbir
• → Serbo-Croatian:

  Cyrillic script: ђу̀мбӣр

  Latin script: đùmbīr

• → Slovak: ďumbier

Further reading

• gyömbér in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN