hibátlan

Hungarian

Etymology

hiba (“error, mistake”) +‎ -tlan (“-less, without”, adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈhibaːtlɒn]
• Hyphenation: hi‧bát‧lan
• Rhymes: -ɒn

Adjective

hibátlan (comparative hibátlanabb, superlative leghibátlanabb)

1. flawless

   Synonym: tökéletes

   Antonym: hibás

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	hibátlan	hibátlanok
accusative	hibátlant	hibátlanokat
dative	hibátlannak	hibátlanoknak
instrumental	hibátlannal	hibátlanokkal
causal-final	hibátlanért	hibátlanokért
translative	hibátlanná	hibátlanokká
terminative	hibátlanig	hibátlanokig
essive-formal	hibátlanként	hibátlanokként
essive-modal	hibátlanul	—
inessive	hibátlanban	hibátlanokban
superessive	hibátlanon	hibátlanokon
adessive	hibátlannál	hibátlanoknál
illative	hibátlanba	hibátlanokba
sublative	hibátlanra	hibátlanokra
allative	hibátlanhoz	hibátlanokhoz
elative	hibátlanból	hibátlanokból
delative	hibátlanról	hibátlanokról
ablative	hibátlantól	hibátlanoktól
non-attributive possessive - singular	hibátlané	hibátlanoké
non-attributive possessive - plural	hibátlanéi	hibátlanokéi

Derived terms

• hibátlanság

 

Further reading

• hibátlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN