idegen

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈidɛɡɛn]
  • Audio(file)
  • Hyphenation: ide‧gen
  • Rhymes: -ɛn

Etymology 1[edit]

Of unknown origin.[1]

Adjective[edit]

idegen (comparative idegenebb, superlative legidegenebb)

  1. unknown, strange
  2. foreign, alien
  3. extraneous
Declension[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative idegen idegenek
accusative idegent idegeneket
dative idegennek idegeneknek
instrumental idegennel idegenekkel
causal-final idegenért idegenekért
translative idegenné idegenekké
terminative idegenig idegenekig
essive-formal idegenként idegenekként
essive-modal idegenül —
inessive idegenben idegenekben
superessive idegenen idegeneken
adessive idegennél idegeneknél
illative idegenbe idegenekbe
sublative idegenre idegenekre
allative idegenhez idegenekhez
elative idegenből idegenekből
delative idegenről idegenekről
ablative idegentől idegenektől
non-attributive
possessive - singular 		idegené idegeneké
non-attributive
possessive - plural 		idegenéi idegenekéi
Derived terms[edit]
Expressions

Noun[edit]

idegen (plural idegenek)

  1. stranger
  2. foreigner, alien
Declension[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative idegen idegenek
accusative idegent idegeneket
dative idegennek idegeneknek
instrumental idegennel idegenekkel
causal-final idegenért idegenekért
translative idegenné idegenekké
terminative idegenig idegenekig
essive-formal idegenként idegenekként
essive-modal idegenül —
inessive idegenben idegenekben
superessive idegenen idegeneken
adessive idegennél idegeneknél
illative idegenbe idegenekbe
sublative idegenre idegenekre
allative idegenhez idegenekhez
elative idegenből idegenekből
delative idegenről idegenekről
ablative idegentől idegenektől
non-attributive
possessive - singular 		idegené idegeneké
non-attributive
possessive - plural 		idegenéi idegenekéi
Possessive forms of idegen
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. idegenem idegenjeim
2nd person sing. idegened idegenjeid
3rd person sing. idegenje idegenjei
1st person plural idegenünk idegenjeink
2nd person plural idegenetek idegenjeitek
3rd person plural idegenjük idegenjeik
Derived terms[edit]
Compound words

Etymology 2[edit]

ideg +‎ -en

Noun[edit]

idegen

  1. superessive singular of ideg

References[edit]

  1. ^ idegen in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading[edit]

  • idegen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
Retrieved from "https://en.wiktionary.org/w/index.php?title=idegen&oldid=64348151"