intézés

Hungarian

Etymology

intéz +‎ -és

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈinteːzeːʃ]
• Hyphenation: in‧té‧zés

Noun

intézés (usually uncountable, plural intézések)

1. verbal noun of intéz (“to arrange, to administer, to manage”)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	intézés	intézések
accusative	intézést	intézéseket
dative	intézésnek	intézéseknek
instrumental	intézéssel	intézésekkel
causal-final	intézésért	intézésekért
translative	intézéssé	intézésekké
terminative	intézésig	intézésekig
essive-formal	intézésként	intézésekként
essive-modal	—	—
inessive	intézésben	intézésekben
superessive	intézésen	intézéseken
adessive	intézésnél	intézéseknél
illative	intézésbe	intézésekbe
sublative	intézésre	intézésekre
allative	intézéshez	intézésekhez
elative	intézésből	intézésekből
delative	intézésről	intézésekről
ablative	intézéstől	intézésektől
non-attributive possessive - singular	intézésé	intézéseké
non-attributive possessive - plural	intézéséi	intézésekéi

Possessive forms of intézés
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	intézésem	intézéseim
2nd person sing.	intézésed	intézéseid
3rd person sing.	intézése	intézései
1st person plural	intézésünk	intézéseink
2nd person plural	intézésetek	intézéseitek
3rd person plural	intézésük	intézéseik

Derived terms

• intézési
• intézésű

 

Compound words

• ügyintézés

 

Related terms

• elintézés
• intézkedés