közvetlen
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Shortening from the older közvetetlen, itself shortened from közbevetetlen,[1][2] from közbevet (“to interject, interpose”) + -etlen (“-less, without”).
Pronunciation[edit]
Adjective[edit]
közvetlen (comparative közvetlenebb, superlative legközvetlenebb)
Declension[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | közvetlen | közvetlenek |
accusative | közvetlent | közvetleneket |
dative | közvetlennek | közvetleneknek |
instrumental | közvetlennel | közvetlenekkel |
causal-final | közvetlenért | közvetlenekért |
translative | közvetlenné | közvetlenekké |
terminative | közvetlenig | közvetlenekig |
essive-formal | közvetlenként | közvetlenekként |
essive-modal | közvetlenül | — |
inessive | közvetlenben | közvetlenekben |
superessive | közvetlenen | közvetleneken |
adessive | közvetlennél | közvetleneknél |
illative | közvetlenbe | közvetlenekbe |
sublative | közvetlenre | közvetlenekre |
allative | közvetlenhez | közvetlenekhez |
elative | közvetlenből | közvetlenekből |
delative | közvetlenről | közvetlenekről |
ablative | közvetlentől | közvetlenektől |
non-attributive possessive - singular |
közvetlené | közvetleneké |
non-attributive possessive - plural |
közvetlenéi | közvetlenekéi |
Derived terms[edit]
Expressions
References[edit]
- ^ közvetlen in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (’Explanatory Dictionary Plus’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading[edit]
- közvetlen in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN