magyarítás
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
magyarítás (plural magyarítások)
- the act of translating a work into Hungarian
- 1862, “Előszó”, in Gr. [Charles de] Montalembert, translated by Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, Magyar Szent Erzsébet thüringiai hercegnő története (1207–1231.), Eger: Érsek-Lyceumi Könyvnyomda, translation of Histoire de Sainte Élisabeth de Hongrie, Duchesse de Thuringe (1207–1231.), unnumbered page:
- A jelen mű magyarítására kétszeresen lekötelezve éreztük magunkat, először szerzője- másodszor és pedig különösen tárgyánál fogva; ezáltal ugyanis nem csak egy világhirü iró müvével, hanem egyszersmind magyar sz. Erzsébet életrajzával is gazdagítottuk hazai irodalmunkat. Ezt tenni pedig vajmi kedves kötelességünknek ismertük!
- (please add an English translation of this quotation)
- (computing) localisation, internationalisation of a computer program's interface and its text messages to the Hungarian language.
Usage notes[edit]
- Not to be confused with magyarosítás.
Declension[edit]
| Inflection (stem in -o-, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | magyarítás | magyarítások |
| accusative | magyarítást | magyarításokat |
| dative | magyarításnak | magyarításoknak |
| instrumental | magyarítással | magyarításokkal |
| causal-final | magyarításért | magyarításokért |
| translative | magyarítássá | magyarításokká |
| terminative | magyarításig | magyarításokig |
| essive-formal | magyarításként | magyarításokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | magyarításban | magyarításokban |
| superessive | magyarításon | magyarításokon |
| adessive | magyarításnál | magyarításoknál |
| illative | magyarításba | magyarításokba |
| sublative | magyarításra | magyarításokra |
| allative | magyarításhoz | magyarításokhoz |
| elative | magyarításból | magyarításokból |
| delative | magyarításról | magyarításokról |
| ablative | magyarítástól | magyarításoktól |
| non-attributive possessive - singular |
magyarításé | magyarításoké |
| non-attributive possessive - plural |
magyarításéi | magyarításokéi |
| Possessive forms of magyarítás | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | magyarításom | magyarításaim |
| 2nd person sing. | magyarításod | magyarításaid |
| 3rd person sing. | magyarítása | magyarításai |
| 1st person plural | magyarításunk | magyarításaink |
| 2nd person plural | magyarításotok | magyarításaitok |
| 3rd person plural | magyarításuk | magyarításaik |
Further reading[edit]
- magyarítás in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN