megítélés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

megítél +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈmɛɡiːteːleːʃ]
  • Hyphenation: meg‧íté‧lés

Noun[edit]

megítélés (plural megítélések)

  1. judgment
    megítélésem szerintin my judgement, in my opinion

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative megítélés megítélések
accusative megítélést megítéléseket
dative megítélésnek megítéléseknek
instrumental megítéléssel megítélésekkel
causal-final megítélésért megítélésekért
translative megítéléssé megítélésekké
terminative megítélésig megítélésekig
essive-formal megítélésként megítélésekként
essive-modal
inessive megítélésben megítélésekben
superessive megítélésen megítéléseken
adessive megítélésnél megítéléseknél
illative megítélésbe megítélésekbe
sublative megítélésre megítélésekre
allative megítéléshez megítélésekhez
elative megítélésből megítélésekből
delative megítélésről megítélésekről
ablative megítéléstől megítélésektől
non-attributive
possessive - singular
megítélésé megítéléseké
non-attributive
possessive - plural
megítéléséi megítélésekéi
Possessive forms of megítélés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. megítélésem megítéléseim
2nd person sing. megítélésed megítéléseid
3rd person sing. megítélése megítélései
1st person plural megítélésünk megítéléseink
2nd person plural megítélésetek megítéléseitek
3rd person plural megítélésük megítéléseik

Further reading[edit]