paszomány

Hungarian[edit]

A wanderword, arrived to Hungarian via Italian. Compare German Posament, French passement, Italian passamano.^[1]

paszomány (plural paszományok)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	paszomány	paszományok
accusative	paszományt	paszományokat
dative	paszománynak	paszományoknak
instrumental	paszománnyal	paszományokkal
causal-final	paszományért	paszományokért
translative	paszománnyá	paszományokká
terminative	paszományig	paszományokig
essive-formal	paszományként	paszományokként
essive-modal	—	—
inessive	paszományban	paszományokban
superessive	paszományon	paszományokon
adessive	paszománynál	paszományoknál
illative	paszományba	paszományokba
sublative	paszományra	paszományokra
allative	paszományhoz	paszományokhoz
elative	paszományból	paszományokból
delative	paszományról	paszományokról
ablative	paszománytól	paszományoktól
non-attributive possessive - singular	paszományé	paszományoké
non-attributive possessive - plural	paszományéi	paszományokéi

Possessive forms of paszomány
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	paszományom	paszományaim
2nd person sing.	paszományod	paszományaid
3rd person sing.	paszománya	paszományai
1st person plural	paszományunk	paszományaink
2nd person plural	paszományotok	paszományaitok
3rd person plural	paszományuk	paszományaik

^ paszomány in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN. (See also its 2nd edition.)