profán

See also: profan

Hungarian

Etymology

From Latin profanus.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈprofaːn]
• Hyphenation: pro‧fán
• Rhymes: -aːn

Adjective

profán (comparative profánabb, superlative legprofánabb)

1. profane

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	profán	profánok
accusative	profánt	profánokat
dative	profánnak	profánoknak
instrumental	profánnal	profánokkal
causal-final	profánért	profánokért
translative	profánná	profánokká
terminative	profánig	profánokig
essive-formal	profánként	profánokként
essive-modal	profánul	—
inessive	profánban	profánokban
superessive	profánon	profánokon
adessive	profánnál	profánoknál
illative	profánba	profánokba
sublative	profánra	profánokra
allative	profánhoz	profánokhoz
elative	profánból	profánokból
delative	profánról	profánokról
ablative	profántól	profánoktól
non-attributive possessive - singular	profáné	profánoké
non-attributive possessive - plural	profánéi	profánokéi

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	profán	profának
accusative	profánat	profánakat
dative	profánnak	profánaknak
instrumental	profánnal	profánakkal
causal-final	profánért	profánakért
translative	profánná	profánakká
terminative	profánig	profánakig
essive-formal	profánként	profánakként
essive-modal	profánul	—
inessive	profánban	profánakban
superessive	profánon	profánakon
adessive	profánnál	profánaknál
illative	profánba	profánakba
sublative	profánra	profánakra
allative	profánhoz	profánakhoz
elative	profánból	profánakból
delative	profánról	profánakról
ablative	profántól	profánaktól
non-attributive possessive - singular	profáné	profánaké
non-attributive possessive - plural	profánéi	profánakéi

Further reading

• profán in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN