szentfazék

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

szent (holy) +‎ fazék (pot)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈsɛntfɒzeːk]
  • Hyphenation: szent‧fa‧zék
  • Rhymes: -eːk

Noun[edit]

szentfazék (plural szentfazekak)

  1. (idiomatic, folksy, sarcastic, derogatory) God botherer (an excessively pious woman)

Declension[edit]

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative szentfazék szentfazekak
accusative szentfazekat szentfazekakat
dative szentfazéknak szentfazekaknak
instrumental szentfazékkal szentfazekakkal
causal-final szentfazékért szentfazekakért
translative szentfazékká szentfazekakká
terminative szentfazékig szentfazekakig
essive-formal szentfazékként szentfazekakként
essive-modal
inessive szentfazékban szentfazekakban
superessive szentfazékon szentfazekakon
adessive szentfazéknál szentfazekaknál
illative szentfazékba szentfazekakba
sublative szentfazékra szentfazekakra
allative szentfazékhoz szentfazekakhoz
elative szentfazékból szentfazekakból
delative szentfazékról szentfazekakról
ablative szentfazéktól szentfazekaktól
non-attributive
possessive - singular
szentfazéké szentfazekaké
non-attributive
possessive - plural
szentfazékéi szentfazekakéi
Possessive forms of szentfazék
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. szentfazekam szentfazekaim
2nd person sing. szentfazekad szentfazekaid
3rd person sing. szentfazeka szentfazekai
1st person plural szentfazekunk szentfazekaink
2nd person plural szentfazekatok szentfazekaitok
3rd person plural szentfazekuk szentfazekaik