szitakötő
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
szitakötő (plural szitakötők)
Declension[edit]
| Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szitakötő | szitakötők |
| accusative | szitakötőt | szitakötőket |
| dative | szitakötőnek | szitakötőknek |
| instrumental | szitakötővel | szitakötőkkel |
| causal-final | szitakötőért | szitakötőkért |
| translative | szitakötővé | szitakötőkké |
| terminative | szitakötőig | szitakötőkig |
| essive-formal | szitakötőként | szitakötőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szitakötőben | szitakötőkben |
| superessive | szitakötőn | szitakötőkön |
| adessive | szitakötőnél | szitakötőknél |
| illative | szitakötőbe | szitakötőkbe |
| sublative | szitakötőre | szitakötőkre |
| allative | szitakötőhöz | szitakötőkhöz |
| elative | szitakötőből | szitakötőkből |
| delative | szitakötőről | szitakötőkről |
| ablative | szitakötőtől | szitakötőktől |
| non-attributive possessive - singular |
szitakötőé | szitakötőké |
| non-attributive possessive - plural |
szitakötőéi | szitakötőkéi |
| Possessive forms of szitakötő | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szitakötőm | szitakötőim |
| 2nd person sing. | szitakötőd | szitakötőid |
| 3rd person sing. | szitakötője | szitakötői |
| 1st person plural | szitakötőnk | szitakötőink |
| 2nd person plural | szitakötőtök | szitakötőitek |
| 3rd person plural | szitakötőjük | szitakötőik |
Further reading[edit]
- szitakötő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN