szkenner
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
szkenner (plural szkennerek)
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | szkenner | szkennerek |
| accusative | szkennert | szkennereket |
| dative | szkennernek | szkennereknek |
| instrumental | szkennerrel | szkennerekkel |
| causal-final | szkennerért | szkennerekért |
| translative | szkennerré | szkennerekké |
| terminative | szkennerig | szkennerekig |
| essive-formal | szkennerként | szkennerekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | szkennerben | szkennerekben |
| superessive | szkenneren | szkennereken |
| adessive | szkennernél | szkennereknél |
| illative | szkennerbe | szkennerekbe |
| sublative | szkennerre | szkennerekre |
| allative | szkennerhez | szkennerekhez |
| elative | szkennerből | szkennerekből |
| delative | szkennerről | szkennerekről |
| ablative | szkennertől | szkennerektől |
| non-attributive possessive - singular |
szkenneré | szkennereké |
| non-attributive possessive - plural |
szkenneréi | szkennerekéi |
| Possessive forms of szkenner | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | szkennerem | szkennereim |
| 2nd person sing. | szkennered | szkennereid |
| 3rd person sing. | szkennere | szkennerei |
| 1st person plural | szkennerünk | szkennereink |
| 2nd person plural | szkenneretek | szkennereitek |
| 3rd person plural | szkennerük | szkennereik |
References[edit]
- ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN