tempó

See also: tempo and Tempo

Hungarian

Etymology

From Italian tempo.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtɛmpoː]
• Hyphenation: tem‧pó
• Rhymes: -poː

Noun

tempó (plural tempók)

1. tempo, pace, speed
2. (music) tempo
3. (swimming) stroke

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
	singular	plural
nominative	tempó	tempók
accusative	tempót	tempókat
dative	tempónak	tempóknak
instrumental	tempóval	tempókkal
causal-final	tempóért	tempókért
translative	tempóvá	tempókká
terminative	tempóig	tempókig
essive-formal	tempóként	tempókként
essive-modal	—	—
inessive	tempóban	tempókban
superessive	tempón	tempókon
adessive	tempónál	tempóknál
illative	tempóba	tempókba
sublative	tempóra	tempókra
allative	tempóhoz	tempókhoz
elative	tempóból	tempókból
delative	tempóról	tempókról
ablative	tempótól	tempóktól
non-attributive possessive - singular	tempóé	tempóké
non-attributive possessive - plural	tempóéi	tempókéi

Possessive forms of tempó
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	tempóm	tempóim
2nd person sing.	tempód	tempóid
3rd person sing.	tempója	tempói
1st person plural	tempónk	tempóink
2nd person plural	tempótok	tempóitok
3rd person plural	tempójuk	tempóik

Derived terms

• tempós
• tempózik

 

Further reading

• tempó in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN