tetszés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

tetszik +‎ -és

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈtɛt͡sːeːʃ]
  • Hyphenation: tet‧szés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun[edit]

tetszés (plural tetszések)

  1. satisfaction, liking, pleasure, approval

Declension[edit]

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative tetszés tetszések
accusative tetszést tetszéseket
dative tetszésnek tetszéseknek
instrumental tetszéssel tetszésekkel
causal-final tetszésért tetszésekért
translative tetszéssé tetszésekké
terminative tetszésig tetszésekig
essive-formal tetszésként tetszésekként
essive-modal
inessive tetszésben tetszésekben
superessive tetszésen tetszéseken
adessive tetszésnél tetszéseknél
illative tetszésbe tetszésekbe
sublative tetszésre tetszésekre
allative tetszéshez tetszésekhez
elative tetszésből tetszésekből
delative tetszésről tetszésekről
ablative tetszéstől tetszésektől
non-attributive
possessive - singular
tetszésé tetszéseké
non-attributive
possessive - plural
tetszéséi tetszésekéi
Possessive forms of tetszés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. tetszésem tetszéseim
2nd person sing. tetszésed tetszéseid
3rd person sing. tetszése tetszései
1st person plural tetszésünk tetszéseink
2nd person plural tetszésetek tetszéseitek
3rd person plural tetszésük tetszéseik

Further reading[edit]

  • tetszés in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN