várlak

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈvaːrlɒk]
  • Hyphenation: vár‧lak

Etymology 1[edit]

vár (to wait) +‎ -lak (I … you, personal suffix)

Verb[edit]

várlak

  1. first-person singular indicative present second-person-object form of vár

Etymology 2[edit]

vár (castle) +‎ lak (dwelling)

Noun[edit]

várlak (plural várlakok)

  1. (archaic, literary) Synonym of várkastély (castle).
Declension[edit]

The possessive forms are now more common with j, those without it being archaic.

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative várlak várlakok
accusative várlakot várlakokat
dative várlaknak várlakoknak
instrumental várlakkal várlakokkal
causal-final várlakért várlakokért
translative várlakká várlakokká
terminative várlakig várlakokig
essive-formal várlakként várlakokként
essive-modal
inessive várlakban várlakokban
superessive várlakon várlakokon
adessive várlaknál várlakoknál
illative várlakba várlakokba
sublative várlakra várlakokra
allative várlakhoz várlakokhoz
elative várlakból várlakokból
delative várlakról várlakokról
ablative várlaktól várlakoktól
non-attributive
possessive - singular
várlaké várlakoké
non-attributive
possessive - plural
várlakéi várlakokéi
Possessive forms of várlak
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. várlakom várlakaim, várlakjaim
2nd person sing. várlakod várlakaid, várlakjaid
3rd person sing. várlaka, várlakja várlakai, várlakjai
1st person plural várlakunk várlakaink, várlakjaink
2nd person plural várlakotok várlakaitok, várlakjaitok
3rd person plural várlakuk, várlakjuk várlakaik, várlakjaik
Derived terms[edit]

Further reading[edit]

  • várlak in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN