végbélnyílás

Hungarian[edit]

végbél (“rectum”) +‎ nyílás (“opening, orifice”)

végbélnyílás (plural végbélnyílások)

(anatomy) anus (the lower orifice of the alimentary canal, through which feces and flatus are ejected)

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	végbélnyílás	végbélnyílások
accusative	végbélnyílást	végbélnyílásokat
dative	végbélnyílásnak	végbélnyílásoknak
instrumental	végbélnyílással	végbélnyílásokkal
causal-final	végbélnyílásért	végbélnyílásokért
translative	végbélnyílássá	végbélnyílásokká
terminative	végbélnyílásig	végbélnyílásokig
essive-formal	végbélnyílásként	végbélnyílásokként
essive-modal	—	—
inessive	végbélnyílásban	végbélnyílásokban
superessive	végbélnyíláson	végbélnyílásokon
adessive	végbélnyílásnál	végbélnyílásoknál
illative	végbélnyílásba	végbélnyílásokba
sublative	végbélnyílásra	végbélnyílásokra
allative	végbélnyíláshoz	végbélnyílásokhoz
elative	végbélnyílásból	végbélnyílásokból
delative	végbélnyílásról	végbélnyílásokról
ablative	végbélnyílástól	végbélnyílásoktól
non-attributive possessive - singular	végbélnyílásé	végbélnyílásoké
non-attributive possessive - plural	végbélnyíláséi	végbélnyílásokéi

Possessive forms of végbélnyílás
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	végbélnyílásom	végbélnyílásaim
2nd person sing.	végbélnyílásod	végbélnyílásaid
3rd person sing.	végbélnyílása	végbélnyílásai
1st person plural	végbélnyílásunk	végbélnyílásaink
2nd person plural	végbélnyílásotok	végbélnyílásaitok
3rd person plural	végbélnyílásuk	végbélnyílásaik