végzettség
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
végzettség (plural végzettségek)
- (academic) qualifications
Declension[edit]
| Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | végzettség | végzettségek |
| accusative | végzettséget | végzettségeket |
| dative | végzettségnek | végzettségeknek |
| instrumental | végzettséggel | végzettségekkel |
| causal-final | végzettségért | végzettségekért |
| translative | végzettséggé | végzettségekké |
| terminative | végzettségig | végzettségekig |
| essive-formal | végzettségként | végzettségekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | végzettségben | végzettségekben |
| superessive | végzettségen | végzettségeken |
| adessive | végzettségnél | végzettségeknél |
| illative | végzettségbe | végzettségekbe |
| sublative | végzettségre | végzettségekre |
| allative | végzettséghez | végzettségekhez |
| elative | végzettségből | végzettségekből |
| delative | végzettségről | végzettségekről |
| ablative | végzettségtől | végzettségektől |
| non-attributive possessive - singular |
végzettségé | végzettségeké |
| non-attributive possessive - plural |
végzettségéi | végzettségekéi |
| Possessive forms of végzettség | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | végzettségem | végzettségeim |
| 2nd person sing. | végzettséged | végzettségeid |
| 3rd person sing. | végzettsége | végzettségei |
| 1st person plural | végzettségünk | végzettségeink |
| 2nd person plural | végzettségetek | végzettségeitek |
| 3rd person plural | végzettségük | végzettségeik |
Derived terms[edit]
Further reading[edit]
- végzettség in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN