vezeték

See also: vezetek

Hungarian

Etymology

vezet (“to lead, conduct”) +‎ -ék (noun-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvɛzɛteːk]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: ve‧ze‧ték
• Rhymes: -eːk

Noun

vezeték (plural vezetékek)

1. (electricity) wire

   Synonyms: kábel, drót, huzal

2. pipe, line, tube, conduit, duct

   Synonym: cső

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	vezeték	vezetékek
accusative	vezetéket	vezetékeket
dative	vezetéknek	vezetékeknek
instrumental	vezetékkel	vezetékekkel
causal-final	vezetékért	vezetékekért
translative	vezetékké	vezetékekké
terminative	vezetékig	vezetékekig
essive-formal	vezetékként	vezetékekként
essive-modal	—	—
inessive	vezetékben	vezetékekben
superessive	vezetéken	vezetékeken
adessive	vezetéknél	vezetékeknél
illative	vezetékbe	vezetékekbe
sublative	vezetékre	vezetékekre
allative	vezetékhez	vezetékekhez
elative	vezetékből	vezetékekből
delative	vezetékről	vezetékekről
ablative	vezetéktől	vezetékektől
non-attributive possessive - singular	vezetéké	vezetékeké
non-attributive possessive - plural	vezetékéi	vezetékekéi

Possessive forms of vezeték
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	vezetékem	vezetékeim
2nd person sing.	vezetéked	vezetékeid
3rd person sing.	vezetéke	vezetékei
1st person plural	vezetékünk	vezetékeink
2nd person plural	vezetéketek	vezetékeitek
3rd person plural	vezetékük	vezetékeik

Derived terms

• vezetékes
• vezetéki
• vezetékű

 

Compound words

• csővezeték
• húgyvezeték
• mellvezeték
• távvezeték
• vezetéknév
• villanyvezeték
• vízvezeték

 

Further reading

• vezeték in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN