villacsont

Hungarian

Etymology

villa (“fork”) +‎ csont (“bone”)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈvilːɒt͡ʃont]
• Hyphenation: vil‧la‧csont

Noun

villacsont (plural villacsontok)

1. (ornithology) wishbone, furcula, merrythought (a forked bone between the neck and breast of a bird)

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	villacsont	villacsontok
accusative	villacsontot	villacsontokat
dative	villacsontnak	villacsontoknak
instrumental	villacsonttal	villacsontokkal
causal-final	villacsontért	villacsontokért
translative	villacsonttá	villacsontokká
terminative	villacsontig	villacsontokig
essive-formal	villacsontként	villacsontokként
essive-modal	—	—
inessive	villacsontban	villacsontokban
superessive	villacsonton	villacsontokon
adessive	villacsontnál	villacsontoknál
illative	villacsontba	villacsontokba
sublative	villacsontra	villacsontokra
allative	villacsonthoz	villacsontokhoz
elative	villacsontból	villacsontokból
delative	villacsontról	villacsontokról
ablative	villacsonttól	villacsontoktól
non-attributive possessive - singular	villacsonté	villacsontoké
non-attributive possessive - plural	villacsontéi	villacsontokéi

Possessive forms of villacsont
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	villacsontom	villacsontjaim
2nd person sing.	villacsontod	villacsontjaid
3rd person sing.	villacsontja	villacsontjai
1st person plural	villacsontunk	villacsontjaink
2nd person plural	villacsontotok	villacsontjaitok
3rd person plural	villacsontjuk	villacsontjaik

Further reading

• villacsont in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN