Mező

See also: mezo, Mezo, and mező

Hungarian

Etymology

From mező (“field”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛzøː]
• Hyphenation: Me‧ző
• Rhymes: -zøː

Proper noun

Mező

1. a surname

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	Mező	Mezők
accusative	Mezőt	Mezőket
dative	Mezőnek	Mezőknek
instrumental	Mezővel	Mezőkkel
causal-final	Mezőért	Mezőkért
translative	Mezővé	Mezőkké
terminative	Mezőig	Mezőkig
essive-formal	Mezőként	Mezőkként
essive-modal	—	—
inessive	Mezőben	Mezőkben
superessive	Mezőn	Mezőkön
adessive	Mezőnél	Mezőknél
illative	Mezőbe	Mezőkbe
sublative	Mezőre	Mezőkre
allative	Mezőhöz	Mezőkhöz
elative	Mezőből	Mezőkből
delative	Mezőről	Mezőkről
ablative	Mezőtől	Mezőktől
non-attributive possessive - singular	Mezőé	Mezőké
non-attributive possessive - plural	Mezőéi	Mezőkéi

Possessive forms of Mező
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	Mezőm	Mezőim
2nd person sing.	Meződ	Mezőid
3rd person sing.	Mezője	Mezői
1st person plural	Mezőnk	Mezőink
2nd person plural	Mezőtök	Mezőitek
3rd person plural	Mezőjük	Mezőik