követ

See also: kövét

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøvɛt]

• Audio

  (file)

• Hyphenation: kö‧vet
• Rhymes: -ɛt

Etymology 1

From Proto-Finno-Ugric *kijɜ- or *küjɜ- (“to follow, pursue”), with -t (instantaneous suffix).

Verb

követ

2. (transitive) to follow (to go or come after in physical space)

   Antonym: (to lead) vezet

3. (obsolete) to claim, demand

Conjugation

conjugation of követ

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	követek	követsz	követ	követünk	követtek	követnek
		Def.	követem	követed	követi	követjük	követitek	követik
		2nd-p. o.	követlek	―
	Past	Indef.	követtem	követtél	követett	követtünk	követtetek	követtek
		Def.	követtem	követted	követte	követtük	követtétek	követték
		2nd-p. o.	követtelek	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. követni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	követék	követél	követe	követénk	követétek	követének
		Def.	követém	követéd	követé	követénk	követétek	követék
		2nd-p. o.	követélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. követ vala, követett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	követendek	követendesz	követend	követendünk	követendetek	követendenek
		Def.	követendem	követended	követendi	követendjük	követenditek	követendik
		2nd-p. o.	követendelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	követnék	követnél	követne	követnénk	követnétek	követnének
		Def.	követném	követnéd	követné	követnénk (or követnők)	követnétek	követnék
		2nd-p. o.	követnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. követett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kövessek	kövess or kövessél	kövessen	kövessünk	kövessetek	kövessenek
		Def.	kövessem	kövesd or kövessed	kövesse	kövessük	kövessétek	kövessék
		2nd-p. o.	kövesselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. követett légyen
Infinitive	követni		követnem	követned	követnie	követnünk	követnetek	követniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	követés		követő	követett	követendő	követve (követvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of követ

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	követhetek	követhetsz	követhet	követhetünk	követhettek	követhetnek
		Def.	követhetem	követheted	követheti	követhetjük	követhetitek	követhetik
		2nd-p. o.	követhetlek	―
	Past	Indef.	követhettem	követhettél	követhetett	követhettünk	követhettetek	követhettek
		Def.	követhettem	követhetted	követhette	követhettük	követhettétek	követhették
		2nd-p. o.	követhettelek	―
	Archaic Preterit	Indef.	követheték	követhetél	követhete	követheténk	követhetétek	követhetének
		Def.	követhetém	követhetéd	követheté	követheténk	követhetétek	követheték
		2nd-p. o.	követhetélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. követhet vala, követhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	követhetendek or követandhatok	követhetendesz or követandhatsz	követhetend or követandhat	követhetendünk or követandhatunk	követhetendetek or követandhattok	követhetendenek or követandhatnak
		Def.	követhetendem or követandhatom	követhetended or követandhatod	követhetendi or követandhatja	követhetendjük or követandhatjuk	követhetenditek or követandhatjátok	követhetendik or követandhatják
		2nd-p. o.	követhetendelek or követandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	követhetnék	követhetnél	követhetne	követhetnénk	követhetnétek	követhetnének
		Def.	követhetném	követhetnéd	követhetné	követhetnénk (or követhetnők)	követhetnétek	követhetnék
		2nd-p. o.	követhetnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. követhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	követhessek	követhess or követhessél	követhessen	követhessünk	követhessetek	követhessenek
		Def.	követhessem	követhesd or követhessed	követhesse	követhessük	követhessétek	követhessék
		2nd-p. o.	követhesselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. követhetett légyen
Inf.	(követhetni)		(követhetnem)	(követhetned)	(követhetnie)	(követhetnünk)	(követhetnetek)	(követhetniük)
Positive adjective			követhető	Neg. adj.	követhetetlen	Adv. part.	(követhetve / követhetvén)

Derived terms

• követel
• követés
• követhető
• következik
• következtet
• követő

 

(With verbal prefixes):

• elkövet
• megkövet
• végigkövet
• visszakövet

Etymology 2

Cognate with the verb követ, with the noun-forming suffix -t.

Noun

követ (plural követek)

2. envoy, emissary, ambassador, legate

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	követ	követek
accusative	követet	követeket
dative	követnek	követeknek
instrumental	követtel	követekkel
causal-final	követért	követekért
translative	követté	követekké
terminative	követig	követekig
essive-formal	követként	követekként
essive-modal	—	—
inessive	követben	követekben
superessive	követen	követeken
adessive	követnél	követeknél
illative	követbe	követekbe
sublative	követre	követekre
allative	követhez	követekhez
elative	követből	követekből
delative	követről	követekről
ablative	követtől	követektől
non-attributive possessive - singular	követé	követeké
non-attributive possessive - plural	követéi	követekéi

Possessive forms of követ
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	követem	követeim
2nd person sing.	követed	követeid
3rd person sing.	követe	követei
1st person plural	követünk	követeink
2nd person plural	követetek	követeitek
3rd person plural	követük	követeik

Derived terms

• követi
• követség

 

Compound words

• nagykövet

 

Etymology 3

From the köv- stem of kő (“stone”) +‎ -et (accusative suffix).

Noun

követ

1. accusative singular of kő

Derived terms

• minden követ megmozgat

Further reading

• (to follow): követ in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (envoy): követ in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN