lévő

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: Levo, levo, levo-, levò, levő, and лево

Hungarian[edit]

Alternative forms[edit]

Etymology[edit]

From the lév- stem of lesz +‎ (present-participle suffix).

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈleːvøː]
  • (file)
  • Hyphenation: lé‧vő
  • Rhymes: -vøː

Participle[edit]

lévő

  1. present participle of van: existing, to be found, located
    Synonym: található
    az asztalon lévő papírokthe papers (to be found) on the table

Declension[edit]

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative lévő lévők
accusative lévőt lévőket
dative lévőnek lévőknek
instrumental lévővel lévőkkel
causal-final lévőért lévőkért
translative lévővé lévőkké
terminative lévőig lévőkig
essive-formal lévőként lévőkként
essive-modal
inessive lévőben lévőkben
superessive lévőn lévőkön
adessive lévőnél lévőknél
illative lévőbe lévőkbe
sublative lévőre lévőkre
allative lévőhöz lévőkhöz
elative lévőből lévőkből
delative lévőről lévőkről
ablative lévőtől lévőktől
non-attributive
possessive - singular
lévőé lévőké
non-attributive
possessive - plural
lévőéi lévőkéi

Derived terms[edit]

Compound words

See also[edit]

The seven sz-v stem verbs
  • eszik (“to eat”)
  • iszik (“to drink”)
  • hisz (“to believe, think”)
  • visz (“to take, carry”)
  • lesz (“to become; will be”)

  • tesz (“to do; to put”)
  • vesz (“to take, get, grab, buy”)
Indicative
1st-p. sg.
eszemiszom,
hiszekviszek, leszekteszekveszek
Infinitive enni, inni, hinni, vinni, lenni, tenni, venni Pres. part. evő, ivó, hí, vivő, lé/levő, tevő, vevő
Past
1st p. sg.
ettem, ittam, hittem, vittem,
lettem, tettem, vettem
Verbal
nouns
evésivás(hivés,) vivés,
levéstevésvevés
Imperative
1st-p. sg.
egyekigyakhiggyekvigyek, legyektegyekvegyek Past 3rd sg. evett, ivott, hitt, vitt, lett, tett, vett Other
nouns
ételitalhitelvitel (lét,) tételvétel
(obs./archaic  őn, —, hűn, vín, lőn, tőn, vőn) lénytényvény

Further reading[edit]

  • levő in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN