megszól

Hungarian

Etymology

From meg- +‎ szól (“to say, speak”).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmɛksoːl]
• Hyphenation: meg‧szól
• Rhymes: -oːl

Verb

megszól

1. (transitive) to backbite, to badmouth, to say bad things about someone behind their back

Conjugation

conjugation of megszól

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megszólok	megszólsz	megszól	megszólunk	megszóltok	megszólnak
		Def.	megszólom	megszólod	megszólja	megszóljuk	megszóljátok	megszólják
		2nd-p. o.	megszóllak	―
	Past	Indef.	megszóltam	megszóltál	megszólt	megszóltunk	megszóltatok	megszóltak
		Def.	megszóltam	megszóltad	megszólta	megszóltuk	megszóltátok	megszólták
		2nd-p. o.	megszóltalak	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. meg fog szólni.
	Archaic Preterit	Indef.	megszólék	megszólál	megszóla	megszólánk	megszólátok	megszólának
		Def.	megszólám	megszólád	megszólá	megszólánk	megszólátok	megszólák
		2nd-p. o.	megszólálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. megszól vala, megszólt vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	megszólandok	megszólandasz	megszóland	megszólandunk	megszólandotok	megszólandanak
		Def.	megszólandom	megszólandod	megszólandja	megszólandjuk	megszólandjátok	megszólandják
		2nd-p. o.	megszólandalak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megszólnék	megszólnál	megszólna	megszólnánk	megszólnátok	megszólnának
		Def.	megszólnám	megszólnád	megszólná	megszólnánk (or megszólnók)	megszólnátok	megszólnák
		2nd-p. o.	megszólnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megszólt volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megszóljak	megszólj or megszóljál	megszóljon	megszóljunk	megszóljatok	megszóljanak
		Def.	megszóljam	megszóld or megszóljad	megszólja	megszóljuk	megszóljátok	megszólják
		2nd-p. o.	megszóljalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megszólt légyen
Infinitive	megszólni		megszólnom	megszólnod	megszólnia	megszólnunk	megszólnotok	megszólniuk
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	megszólás		megszóló	megszólt	megszólandó	megszólva (megszólván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem szól meg or meg is szól.

potential conjugation of megszól

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	megszólhatok	megszólhatsz	megszólhat	megszólhatunk	megszólhattok	megszólhatnak
		Def.	megszólhatom	megszólhatod	megszólhatja	megszólhatjuk	megszólhatjátok	megszólhatják
		2nd-p. o.	megszólhatlak	―
	Past	Indef.	megszólhattam	megszólhattál	megszólhatott	megszólhattunk	megszólhattatok	megszólhattak
		Def.	megszólhattam	megszólhattad	megszólhatta	megszólhattuk	megszólhattátok	megszólhatták
		2nd-p. o.	megszólhattalak	―
	Archaic Preterit	Indef.	megszólhaték	megszólhatál	megszólhata	megszólhatánk	megszólhatátok	megszólhatának
		Def.	megszólhatám	megszólhatád	megszólhatá	megszólhatánk	megszólhatátok	megszólhaták
		2nd-p. o.	megszólhatálak	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. megszólhat vala, megszólhatott vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	megszólhatandok or megszólandhatok	megszólhatandasz or megszólandhatsz	megszólhatand or megszólandhat	megszólhatandunk or megszólandhatunk	megszólhatandotok or megszólandhattok	megszólhatandanak or megszólandhatnak
		Def.	megszólhatandom or megszólandhatom	megszólhatandod or megszólandhatod	megszólhatandja or megszólandhatja	megszólhatandjuk or megszólandhatjuk	megszólhatandjátok or megszólandhatjátok	megszólhatandják or megszólandhatják
		2nd-p. o.	megszólhatandalak or megszólandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	megszólhatnék	megszólhatnál	megszólhatna	megszólhatnánk	megszólhatnátok	megszólhatnának
		Def.	megszólhatnám	megszólhatnád	megszólhatná	megszólhatnánk (or megszólhatnók)	megszólhatnátok	megszólhatnák
		2nd-p. o.	megszólhatnálak	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. megszólhatott volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	megszólhassak	megszólhass or megszólhassál	megszólhasson	megszólhassunk	megszólhassatok	megszólhassanak
		Def.	megszólhassam	megszólhasd or megszólhassad	megszólhassa	megszólhassuk	megszólhassátok	megszólhassák
		2nd-p. o.	megszólhassalak	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. megszólhatott légyen
Inf.	(megszólhatni)		(megszólhatnom)	(megszólhatnod)	(megszólhatnia)	(megszólhatnunk)	(megszólhatnotok)	(megszólhatniuk)
Positive adjective			megszólható	Neg. adj.	megszólhatatlan	Adv. part.	(megszólhatva / megszólhatván)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem szólhat meg or meg is szólhat.

Further reading

• megszól in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN